Nemrég egy tárgyaláson a bírőnó: -Ügyvéd Úr! Az ügyfele benyújtott egy beadványt, tud róla?
Ránézek az ügyfélre, megkérdezem tudok-e róla. Persze, hogy nem. De – ígéri – mindent, amit leírt már megbeszéltük.
Majd a bírónő megkért, hogy ugyan legyek szíves segíteni neki, hogy mit akart jelezni ezzel az ügyfél, mert ő nyelvtanilag nem tudja értelmezni. Felolvasás után sajnos én sem tudtam. Teljesen felesleges, összefüggéstelen, kitépett négyzetrácsos lapra kézzel írt szöveg volt, amely mellőzte az írásjeleket.
A bírónő kérdő tekintetére azonnal kértem figyelmen kívül hagyni az egészet és folytatódott a tárgyalás.
A tanúság – ügyfelek részére – az, hogy azért van az ügyvéd, hogy ő beszéljen, ő írja meg a beadványokat. Ezért fizetjük, ez a dolga, ő tudja elkülöníteni a releváns tényeket a feleslegesektől. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor kellemetlen helyzetbe hozhatjuk őt is, sőt magunkat is. Ha pedig nem bízunk benne, mondjuk fel a megbízást és csináljuk egyedül!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése